Márványtáblát avattak a Kossuth-kertben tartott hármas ünnepen - Képgaléria


A Szatmárnémeti Polgármesteri Hivatal és Helyi Tanács, a Szatmár Megyei Hagyományőrző Forrásközpont és a Szatmárnémeti Identitás Alapítvány, valamint az Élet Fája Környezetvédelmi és Humanitárius egyesület szervezésében október 17-én, kedden hármas megemlékezésre került sor a Kossuth-kert felavatásának 125. évfordulója, illetve Kiss Gedeon születésének 200. és halálának 125. évfordulója alkalmából.
A „Fák ezredese” néven emlegetett Kiss Gedeon munkásságát mindig is elismerték Szatmárnémetiben, 2010 óta pedig ismét szobor is őrzi emlékét a Kossuth-kertben. A keddi hármas megemlékezés is az ő munkásságát volt hivatott ünnepelni, mivel éppen 125 éve annak, hogy felavatták az általa létrehozott Kossuth-kertet.
Az alkalomra érkezőket a Zöld ház dísztermében elsőként Békéssy Erzsébet, az Élet Fája Egyesület elnöke köszöntötte, majd nagy vonalakban beszélt az egykori Gőzfürdő, ma már Zöld házként működő épület felújításáról és szerepléről, valamint Kiss Gedeonról, a neki állított szoborról, melyet 2010-ben közadakozás révén sikerült Szodoray-Parádi Hajnalka által megálmodott tervek alapján Marosvásárhelyen bronzba önteni. Békéssy emlékeztetett rá, hogy korábban is volt szobra Kiss Gedeonnak, amit még 1903-ban emeltek tiszteletére, viszont annak 1960-ban nyoma veszett.
Elek György, a Szamos folyóirat főszerkesztője elmondta, Kiss Gedeont nem véletlenül nevezték már éltében a „Fák ezredesének”, ugyanis szívügyének tekintette a városfejlesztést, így a parkosítást is, minek során létrejött a Kossuth-kert, mely ma is meghatározó része városunknak.
Kereskényi Gábor polgármester kijelentette: „Szerencsések vagyunk, hogy egy ilyen park található városunk szívében, amit ma is nagyon szeretnek a szatmáriak, éppen ezért kell mi is hűek maradjunk Kiss Gedeon örökségéhez.” Rámutatott arra is, hogy az elmúlt időszakban a polgármesteri hivatal is sokat dolgozott azon, hogy ez a park szép maradjon, az állandó karbantartás mellett zajlottak kisebb-nagyobb felújítások is, melyre szükség volt, mivel az előző városvezetéstől 2016-ban nagyon rossz állapotban sikerült átvenni a Kossuth-kertet. Azóta a sétányokat letérkövezték, új utcai bútorzatot szereltek fel, mi több, a régi kommunista hangulatú kerítést is kicserélték. Ezzel viszont nem áll meg a park gondozása, a park zöld övezeteinek karbantartásával megbízott cég rengeteg ötlettel rendelkezik, melyek által idővel sikerülni fog még szebbé varázsolni ezt, a városlakók által kedvelt parkot. A csóka-problémára utalva elmondta, tisztában van vele a városvezetés, mekkora gondot jelent ez úgy a Kossuth-kert, mind az egyéb szatmári parkok számára, éppen ezért, ha lassan is, de lesz erre is emberséges megoldás.
Ezt követően a szervezők levetítették néhai dr. Bura Lászlónak a Kiss Gedeon-szobor avatásán 2010-ben elhangzott beszédét, mely ma is értékes üzenetet hordoz.
A folytatásban a jelenlévők megtekinthették azt a Zöld-ház előcsarnokában megnyílt kiállítást, mely Tillinger István festményeiből, Belecciu Costel saját és összegyűjtött fényképeiből, valamint az Aurel Popp Művészeti Líceum diákjainak rajzaiból állt össze ez alkalomra. A kiállításon a résztvevők meghallgathatták Lepedus Rózsa Mária, az Aurel Popp Művészeti Líceum diákjának hegedűjátékát is.
A tárlat megtekintését követően Kiss Gedeon szobrának megkoszorúzásával folytatódott a megemlékezés, itt verset mondott Loga Szilárd, a Kölcsey Ferenc Főgimnázium diákja.
A koszorúzást követően pedig a szervezők a Zöld ház melletti parcellában elültettek Kiss Gedeon tiszteletére egy tulipánfát, illetve annak tövében leleplezésre került egy a hármas ünnepségnek emléket állító márványtábla is. Mindezt Kovács Sándor lelkipásztor, nyugalmazott esperes áldotta meg.